Megbillent

Ma délelött szandált néztünk (sikertelnül) S anyukájának, nagy ebéd, aztán torna, majd kivittük az állomásra S mamiját és sétáltunk a belvárosban (vettem három könyvet) és haza vacsi. Ma bomlott meg az egyensúlly. Nem az van, hogy hiányzik a családom és élvezem, hogy itt vagyok, hanem hiányzik a családom és pont. Nagyon örülök a holnapi napnak és a kirándulásnak, a közös együttes hülyéskjedésnek, nevetésnek, jókedvnek, de ma elkezdtem várakozóan visszafele számlálni. Olyan mintha halványodnának az itteni színek. Nem azért mert kevésbé különleges itt lenni, hanem mert a lelki szemem már otthon van.