...elmaradtam.
Hát a vásár nagyon sok tanulságot hozott. Első nap egy mini asztalon jutott nekem hely, de a nap, az árnyék, a park, a leheveredés a fűbe sok mindenért kárpotolt, mégha nem is igazán sikerült nagy vagyont felhalmoznom. :)
Második napra kikönyörögtem két kávézó asztalt, amit összetolva egész tisztességes területem lett. Ezen örvendezve azonnal el is kezdett ömleni az eső és ugyan volt fedél a fejünk felett, de a terítő és a papír alapra tett bizsuk egy része jóképűen elázott. Mire kicsit elállt az eső kiderült, hogy ráfáztam, a mellettünk lévő 4x-es standon olcsó műanyag és kínai bizsut árulnak zseniális tálalásban, így esélyem annyi volt, mint répának az éhes nyulak köztt, DE így is sikerült megkeresnem a vásár beugrót és a két hét múlvait is. :) Z anyukája is meglátogatott, jó volt megölelgetni. Az ezer fok és pára miatt, no meg a tény, hogy kézben, tömegközlekedve kellett elhozni az összes bizsut, asztalt, miegymást, pont úgy értünk haza mint akik a zuhany alól másztak ki. Gyors vágta a közértbe kenyérért, egy forró leves a kínaiban (két napja szendvicsen éltünk) és zuhanyzás után még egy kis beszélgetés és irány az ágy. Ma reggel elkezdtem az áraimat visszaszorozni forintra és hm... hát alaposan eláraztam felfelé, de sebaj majd okosabb leszek pénteken, amikor éjszakai vásározom 150 km-re odeébb. Kitaláltam új asztal elrendezési technikát, szedek majd kérget az erdőben és új árazást is, így gondolom, sikeresebb leszek (ámen).
Most megy a mosógép, még mindig ezer pára, de mivel ma nem köt semmi, valószínű feláldozom magam és elmegyek csatangolni Cascaisba, még azon agyalok, hogy fürdőruhát vigyek-e.
Szombat este egyébként még sétáltunk egy nagyot a belvárosban, néha úgy éreztem magam, mint egy Kusturica filmben, de valóban letértünk a turista helyekről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése