2010. augusztus 6., péntek

A 6 milliárd többi

Ma bekapcsoltam a portugál tévét és ezt a programot láttam. A műsor készítői a világ minden pontján alapkérdéseket tettek fel hétköznapi embereknek, hogy megtalálják mi az ami elválaszt, illetve összeköt minket, mindannyiunkat.
A mai kérdés: Mi volt életed legboldogabb napja?
Volt aki azt válaszolta, akkor amikor a Katrina hurrikán után visszatért otthonában és mindent érintetlenül talált. Volt egy ortodox zsidó férfi, aki egy palesztin férfivel töltött estét említett. Azt mondta soha életében nem állt távolabb senkitől, mint tőle... és hiába a konflikutsmegoldó könyvek, egyre messzebb kerültek egymástól, minél többet beszéltek... de egyikük sem állt fel és hagyta ott a másikat... és aztán jött egy perc és valahogy ők még mindig nagyon távol voltak egymástól, de valahogy a szívük az közel volt és ez olyan pillanat volt, hogy mind a ketten elhallgattak.
Egy kislánynak a legboldogabb pillanata az volt, amikor a ház elött a verandán a nagymamája horgolni tanította, mert érezte, hogy a nagymamája valami olyat ad át neki, ami egyszer talán fontos lesz neki is.
Egy árvaházban felnött lány azt a pillanatot nevezte meg, amikor visszament az árvaházba már felnőttként és két hét kitartó bohockodás után mosolyra bírt egy bánatos egy évest, akit 10 hónaposan hagytak az utcán és ő lehetett első lépéseinek a tanuja is, akinek szintén senkije sincs.
Egy fogatlan bácsi azt mondta ő mindig boldog. Nagyon szegény, de van felesége, tető a feje felett és ő egyszer elgondolkodott, hogy egész életében sopánkodhat a nyomorán vagy boldogan élhet, mert csak döntés kérdése. Azt mondta egyszerűen nem tűnt túl okosnak és szórakoztatónak a sopánkodás.
Egy másik idős néni azt mondta a boldogság amikor ketten voltunk. Amikor elment a férjem, egyszerűen eltünt a napom.
Egy nő azt, amikor a két gyereke megkapta a diplomáját, mert ez közös siker volt. Egyedül nevelte fel őket és hosszú évek lemondása és erőfeszítése hozta meg a gyümölcsét akkor.
Neked mi volt a legboldogabb napod?
Én nem tudtam válaszolni, de hosszú ideig mosolyogtam a sok-sok emlék hatására. :)Köszönöm mindenkinek aki része volt és annak is, aki még része lesz. :)
A mozgalom honlapja egyébként itt található:
http://www.6billionothers.org/index.php

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése