Rójuk a spiri köröket, amik néha labirintusok

A legelső spiri élményem az Agykontroll volt, és most is úgy tartom ha használnánk, soha másra nem lenne szükségünk. No nem vagyok kivétel, mennyire egyszerübb újabb és újabb módszereket megtanulni, mint TÉNYLEG komolyan dolgozni magunkon?
Sok - sok időt, energiát és pénzt is fektettem ebbe a területbe, ha kicsit félreérthető lenne, ma egyiket sem sajnálom és azt hiszem tényleg nem csinálnám másképp, még a zsákutcákat sem kerülném el, mert azok is a tanulás részei voltak.
Néhány dolog mégsem hagy nyugodni, ezért most itt teszem le őket mint zsákocskákat, nem akarom cipelni tovább, Sintrában sok az emelkedő és meleg van. :))))
Sok spiri könyv mondja már, ha valaki azt állítja, hogy megmondja a választ, megoldja a problémádat, akkor menekülj. Mégsem ilyen egyszerű. Igaz ugyan, hogy terápiák tömkelege létezik és soha nem tudhatod TE benned éppen melyik terápia kapcsolja át a TE gombodat, hogy utána TE MAGAD máshogy cselekedj, de igenis ez nem a terápia érdeme, hanem a TIÉD. Vehetsz bármilyen csodamosogatószert, de mosogatni nem fog senki helyetted. Igen, minden belőlünk indul ki, de ha terápián veszel részt, tedd ugyan szíved szerint, de a pozitív eredmény viszont nem csak a te érdemed. Ha változik a család, párod, főnököd, adj hálát nekik is, hogy változnak, mert abban ők is benne vannak. Mi álmodjuk meg teljes egészében a világunkat, de mindenki más is a sajátját és így egy-egy szálként lesz az egész, egész.
Nem hiszek abban, hogy a jó módszer számodra azt jelentené, hogy annak hiányában ártasz, vagy nem vagy felelős azokért akik körülötted vannak. Arra igyekszem figyelni ma már, hogy melyik módszerben van szeretet és nem fenyegetés, utak megnyitása és nem egy út meghatározása, melyik erősíti azt bennem, hogy egyedi vagyok és nem kategória vagy tipus, melyik uniformizál és melyik segít észrevenni az egyedi színeimet. Ma már azt is tudom, hogy kell a praxis, de nem mindegy, hogy nem lemaradni akarok vagy megbünhődni, esetleg bűntudattól megszabadulni, hanem csak egyszerűen segítség kell, hogy jobban legyek ott ahol éppen lennem kell.
Fontos lehet az okok és a gyökerek felkutatása, de nagyon veszélyes ha arra használod, hogy felelősséget háríts át. A legtöbben felnőttünk, így kizárólag egyetlen egy embertől függ hogyan és milyen minőségű életet élünk MOST: jómagunktól. Jó kaland visszamenni a múltba, megnézni egy család eneregetikáját, háromdimmenziós képet kapni egy szituációról vagy megismerni a jellemzőket a csillagok állásából, de a kavicsot sem árt észrevenni ami a lábad alár gurulhat itt és most, mert nagyot lehet orrabukni... és még a mai napfelkeltéről nem is beszéltem. :)
Még egy gondolat: a terépia, módszer, tan csak eszköz, nem helyettesíti a cselekedetet.
Nem az enyém, de teljes egészében hiszem: a legtöbb módszer eszközként indul valamilyen cél elérése érdekében, a baj ott kezdődik, ha a módszer lesz maga a cél.

Külön köszönet anyának, mindenért.