2010. szeptember 1., szerda

Amikor az álom valóraválik

Tegnap öt tájban indultunk az álmom megvalósítására: egy helyben, parton megnézni a naplementét és a napfelkeltét. Persze földrajzból egyes, hiszen nemigen van olyan tengerpart ahol meg lehet a naplementét és a napfelkeltét is nézni, de sebaj.
Rögtön az eleje nagyon kalandosra sikeredett, mert a régi kikötőt lezárták, az új körül építkezések voltak (a Tejo túloldala volt a célpont), így gyorsított iramban, pont egy hegytetőről nézhettem meg ahogy a vízben eltünik a nap. Ha egy perccel késöbb érkezünk, lemaradok az elejéről. Fantasztikus volt és az megdöbbentő, hogy minden egyes nap ilyen gyönyörű lehet. Mindig van, akár ott vagyunk akár nem... és nem szoktunk ott lenni.
Rögtön ezután a nagy izgalmaknak hála ránk tört az éhség. Bementünk egy erdőbe, ahol volt piknik asztal és két pad és a vaksötétben megvacsoráztunk (volt azért három teamécsesünk). Mindenki megjegyzett három dolgot, hogy hol van az asztalon, így egész jól sikerült a tájékozódás. Mivel mindenki egynél többféle kaját rakott a tányérra, ezért meglepetés volt mi is a következő falat. Amíg a tényleg sötétben ültünk, hogy visszaszilárduljanak a gyertyák, rájöttünk milyen jól lehet látni a sötétben, gyönyörűek voltak a fák is.
Ezután vissza a civilizációba egy kávézó erejéig, majd a tengerpartra mentünk és letáboroztunk. Fülsüketítő volt a tenger, de úgy döntöttünk alszunk néhány órát pokrócokkal és hálózsákkal felfegyverkezve. Gyönyörű volt az a nagyon mély sötétség, a hullámok moraja, az egymás közelsége, a homok illata a csillagok az égen, és még az sem vette el a kedvünket, hogy többször riadtunk fel arra, hogy nagyon fázunk. A nagy pára miatt mindegyik pokróc, hálózsák, ruha, haj nedves lett. Reggel megvártuk a napfelkeltét és megérte... még akkor is ha csak fél 11-re sikerült annyira felmelegednem, hogy le merjem venni a farmerdzsekit. Csodás éjszaka volt, úgy egészében, semmit nem változtatnék rajta. Most elvágtatunk a kedvenc tengerpartomra és melegszünk tovább a napon és talán alszunk is majd egy kicsit. Este búcsú káve a nagycsapattal és holnap repülés haza.
Hát így valósulnak meg az álmok... :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése